Szakértőket kérdeztünk

A stressz közismert fogalom. Mindenki találkozott már vele, tapasztalta a saját bőrén, ki rövidebb, ki hosszabb ideig. Vannak, akik szinte állandóan küzdenek vele és hatásaival. A téma kapcsán a stresszről, a kiváltó okokról és a következményekről Prof. Dr. Faludi Gábor egyetemi tanárral, az MTA doktorával, pszichiáterrel beszélgettünk.
­- Köszönjük Professzor Úr, hogy vállalta az interjút. Mióta használjuk a stressz kifejezést, hogyan lehet definiálni? Betegség?
­- A "stressz" kifejezést (a latin stringere-ből, angolul: "szorosan húzni„) az 1920-as évek előtt főleg a fizikában használták, utalva egy anyagra kifejtett erő belső eloszlására, amely feszítőerőt eredményez. Az 1920-as és a 30-as években terjedt el biológiai és pszichológiai kutatói körökben, hogy alkalmanként ezt a feszítőerőt, mint betegséget okozó mentális feszültséget vagy káros környezeti tényezőt írták le. Walter Cannon amerikai élettan professzor 1926-ban rámutatott a stressz szerepére, mint olyan külső tényezőre, mely megszakíthatja a szervezet úgynevezett homeosztázisát(1), de mint élmény magyarázata akkor még hiányzott a szakértői és a laikus gondolkodásból.

Bővebben...

A karácsonyi szünet után ismét indul az iskola, óvoda, ez izgalmakkal teli időszak. A gyerekeket ismét várja a közösség ezért is fontos, hogy egészségesen és energiával telve töltsék el az év első hónapjait. A témáról Dr. Tory Vera csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, neonatológussal beszélgettünk.

­- Köszönjük Doktornő, hogy gyermekgyógyászati témában hosszú ideje ismét rendelkezésünkre áll és segít eligazodni a témakörben. Mit gondol, mennyiben tér el a bölcsődei – óvodás korú gyerekek vitaminszükséglete az iskolaérett 6-7 éves gyerkőcökhöz képest?

Bővebben...